**reszerk.: megy az ETALON filmek listájára
A "valamit megmozgat ott belül" filmek kategóriájából való, hihetelenül jól kidolgozott, aprólékosan kifejlődő történet menetével, realisztikusságával, az életminőség feltérképezésével döbbenti rá az embert, hogy hogyan is érdemes élni az életünket és hogy a kis dolgok mennyire kihatással lehetnek a sorsunkra. Személy szerint az ilyen filmek végén valahogy mindig megkönnyezem, hogy végre valaki milyen jól megfogalmazta az igazságot, a valóságot, aminek minden nap minden egyes percében a szemünk előtt kellene lebegnie, hogy képesek legyünk teljes szívvel mosolyogni a világra.

Szóval aki nem látta még; mindenféleképpen nézze meg, ha van egy nyugodt, csendes két órája ebben a rohanó világban!!!**

Őszintén szólva még nem láttam ezt a filmet, de úgy érzem muszáj itt lennie az ajánlásaink közt, már csak a kritikák és a szereplő lista miatt. A garancia a filmre; Emma Thompson (abszolúte kedvenc színésznőm) és Will Ferrell (hát ha azt mondom Mugatu remélem mindenkinek beugrik, vagy mint a diszkók patkánya a 60 fokos fejmozgással a What is love?-ra :D... na meg ugye sorolhatnánk még ;)), és hát az esőemberről Dustin Hoffmanról nem is beszélve...

...Egy reggel Harold Crick (Will Ferrell), a teljesen átlagos és szemlátomást magányos informatikus arra ébred, hogy egy női hang kommentálja minden mozdulatát, gondolatát és érzését, méghozzá félelmetes alapossággal. Harold precíz élete egyik pillanatról a másikra feje tetejére áll, hisz a narrációt csak ő hallja, s mikor a hang bejelenti, hogy Harold Crick hamarosan elhalálozik, a férfi elhatározza, hogy felkeresi a hang tulajdonosát, aki élete történetét írja, s meggyőzi arról, hogy változtassa meg a befejezést.

Kiderül, hogy a hang tulajdonosa az egykoron szebb napokat látott írónő, Karen "Kay" Eiffel (Emma Thompson), aki nehezen találja a befejezést karrierje talán legjobbnak tűnő könyvéhez. Már csak azt kell kitalálnia, hogy tegye el láb alól figuráját, de fogalma sincs arról, hogy Harold Crick létező személy, s nagyon is tisztában van azzal, hogy mik a szándékai vele. Ráadásul a kiadó Kay nyakára küldött egy erőszakos asszisztenst, Penny Eschert (Queen Latifah), hogy minél előbb sajtolja ki az írónőből a regény befejezését, azaz Harold Crick végzetét.

Harold egyre kétségbeesetten próbálja kézbe venni a sorsát és elkerülni végzetét, ezért egy irodalmárhoz, Jules Hilberthez (Dustin Hoffman) fordul segítségért, aki azt javasolja neki, hogy a befejezés megváltoztatásához életét úgy kell alakítania, hogy az tragédiából komédiává váljon. Hilbert professzor szerint számos komédia alapját egy olyan pár szerelme képezi, akik gyűlölik egymást. Javaslatát követve Harold meglehetősen szokatlan és váratlan románcba bonyolódik Anna Pascallal (Maggie Gyllenhaal), az eleven pékkel.

Midőn Harold belekóstol az igazi szerelembe és a valódi életbe, úgy hiszi, végre megszabadult végzetétől, hisz az élete egy komédia összes jegyét magán hordozza, így nincs az az Isten, hogy meghaljon a végén. Azonban Harold nem tudja, hogy Karen Eiffel írásaiban a karakterek akkor haláloznak el, amikor a leginkább élnek. Harold és Kay egy ismeretlen birodalomban találják magukat, amely mindkettőjüket gondolkodóba ejti: az emberi élet mennyit ér egy halhatatlan irodalmi művel szemben, amely életről és halálról szól. És az adókról.

*re*szerkesztői értékelés: 
 

Feladó: Annmary